Az érintésvédelem azoknak a mûszaki intézkedéseknek és védelmi módszereknek az összessége, amelyek a villamos berendezések, gépek és készülékek üzemszerûen feszültség alatt nem álló, de meghibásodás következtében esetleg feszültség alá kerülõ, fém vagy egyéb villamosan vezetõ anyagú testek érintésébõl eredõ veszélyek ellen óvnak.
Feszültség alatt levõ fémrészek érintésekor az ember testén, a földön és az áramforrás földelésén (üzemi földelésen vagy földeletlen hálózatok esetében a kapacitáson) keresztül zárt áramkör keletkezik.
A veszélyességet elsõsorban az ember testén áthaladó áram erõssége szabja meg, amely, ha 0,005 A -nél (5 mA -nél) kisebb, általában még nem jelent veszélyt. 10 mA -en felül beáll a görcsös állapot, az ember nem tudja a vezetõt elengedni, 25-50 mA
pedig már halálos (légzés-, ill. szívbénulás lép fel).
Az emberi test ellenállása nagyon változó, általában mezítláb 2000 Ohm-ot,
cipõben ennél nagyobb, kedvezõ körülmények között elérheti az 5000 Ohm-ot, kedvezõtlen viszonyok között azonban 500 Ohm-ra is csökkenhet.
A veszélyességre az emberi testen áthaladó áram erõsségén kívül (amit az érintési feszültség és az emberi test ellenállás szab meg) a behatás ideje is döntõ fontosságú.
Az érintésvédelem célja, hogy:
az emberi testen átfolyó áramot a szervezetre még veszélytelen érték alá korlátozza, általában szigeteléssel;
megakadályozza, hogy üzemszerûen feszültség alatt nem álló, de hiba folytán feszültségre kerülõ fémrészek tartósan feszültségen maradjanak, általában gyors lekapcsolással;
megakadályozza, hogy 2. szerinti fémrészeken a feszültség bizonyos meghatározott érték fölé emelkedhessék;
Az érintésvédelem módjai:
Elkerítés
Burkolás
Elszigetelés:
a; kettõs szigetelés: üzemi szigetelés és védõ szigetelés,
b; megerõsített szigetelés,
c; a környezet szigetelése.
Feszültség- védõkapcsolás
Áram- védõkapcsolás
Védõelválasztás: A gyors lekapcsolás.
Nullázás
Érintési feszültség korlátozása:
Törpefeszültség.
Védõföldelés (védõhálózat)
Földelõhálózat
A villám két felhõ vagy felhõ és föld közötti hatalmas töltések kiegyenlítõdése.
Ha a kisülés két felhõ között jön létre, villámlásról, ha felhõ és föld között, akkor villámcsapásról beszélünk.
A villámvédelmi berendezés a villám áramát káros hatás nélkül, kis ellenállású úton vezeti le a földbe.
A villámvédelmi berendezés részei: a felfogó, a levezetõ és a földelõ.
A felfogó, amely magára vonja a villámot, lehet felfogórúd vagy felfogóvezetõ.
A levezetõ vezeti a felfogót ért villámot a földelõhöz.
A földelõ a villám részére kis szétterjedési ellenállást biztosit.
A földelõ lehet földbe ágyazott lemez, csõ vagy rúd.
A villámvédelmi berendezésnek különbözõ fokozatai vannak.
Rendeltetés szerinti csoportosítás
Magasság és környezet szerinti csoportosítás
Tetõszerkezet anyaga szerinti csoportosítás
A mai világban egyre több épületet építenek hely takarékosság céljából többszintesre, amivel növekszik az építmény magassága ami kivan téve a környezet veszélyeinek, ez fõleg magas környezetben lévõ épületeknél igaz amely hegytetõn magában áll, vagy 20 m körzetben nincs 10 m- nél magasabb építmény. Ha nincs villámvédelem telepítve, az nagyon komoly károkat tud okozni egy lakóépületben. Új építéskor, felújításkor mindenképpen érdemes villámvédelmet telepíteni, saját és családunk biztonsága érdekében.
|
